TEGYÜK SZÉPPÉ A VILÁGOT!

Bartha-Horváth Attila és hitvese, Zsuzsi:

ÁLDÁS A MAGYAR SZÍVEK  KINYITÁSÁRA

Zsuzsi: A tulipán boldogsága

Szép tulipán, édes virág,

Mutasd, hol van a palotád?

Palotám az Égben vagyon,

S nem rejtezik benne vagyon,

Csak a hű mennyei szépség,

Boldogság és jó kedvesség.

Felmehetnék oda veled?

Előbb virrassz át éjeket.

Töltsd meg szíved szép imával,

Mennyország imádatával.

Gyönyörködj a ligetekben,

Fürdesd magad tengerekben.

Ízleld sütemények habját,

Fogd a kardnak markolatját.

És ha mindezt elvégeztem?

Lakhatok az Égi Kertben?

Égi Kertnek bejárata

Szerető szívednek szava.

Szíved az, mely utat enged,

Mutatva a végtelennek

Ezer arcát, mely Egy csupán,

Legyen forró nyár-délután,

Aranyló ősz, musttal csorgó,

Fehér tél, faggyal csikorgó.

Tavasz zsongó zöldellése,

Kis virágok nevetése.

S ha örülsz a hópihének,

Fülemüle énekének,

Télen nem vágysz forróságra,

Nyáron fenyő varázsára,

Belesimulsz a Nagy Rendbe,

Feljöhetsz az Égi Kertbe.

Kín az út, mely odavezet!

Káprázatot, igézetet

Garmadával gyűjthetek be,

Amíg feljutok a kertbe!

Nem mondom, hogy könnyű az út.

A szívedben nyisd a kaput.

Ezer apró tündér táncol,

Tekintetük elvarázsol.

Szemükben meglátod magad,

Csak kövesd a fénysugarat,

Mely lehet a madár röpte,

Lehet ugri-bugri szöcske,

Csúf, varangyos békakirály,

Sziklákon vijjogó sirály,

Lehet pestis, ég dörgése,

Újságpapír zizzenése.

Lehet ragyogó kikelet,

Táviratban jött üzenet,

Piros hinta, lágyan ringó,

Egy autóból kikacsintó

Szöszke legény, pajkos fajta,

Lehet karám, csűr vagy pajta.

Kastély, ezer s száz toronnyal,

Viharos táj csőszkunyhóval.

Csahos puli, nyájat őrző,

Édes befőtt, nyárt idéző…

Igen, mind része a fénynek,

Mind része a Teremtésnek.

Ha meghallod Isten szavát,

Szeretetnek lágy dallamát,

Akkor feljutok a Kertbe,

Hová csak a szív enged be.

Édes, boldog tulipánom,

Te vagy az én új világom.

Elindulok az Új Úton.

Életemet terád bízom.

Léted Isten ajándéka,

Nemes, becses gyémántlétra,

Melynek fokait te hágod,

Utadat egyedül járod.

Nem kaphatok segítséget?

Ici-pici könnyűséget?

Tiéd minden segítségem,

Amely nem más, mint szépségem.

De mit érsz a könnyűséggel?

Hisz éppen a szent küzdéssel

Jutsz majd feljebb, fokról fokra,

S ébredsz rá a nagy titokra:

Csak te válthatod meg magad,

A küzdés az, mely felragad,

Felemel és könnyen röpít,

Minden könnyed téged segít.

Áldás minden csepp verejték,

Múltból jövő fájó emlék.

Mind része az Égi Útnak.

Általuk magasra juthat

Minden lélek, aki szeret.

Halljam hát a döntésedet.

Veled tartok, tulipánom!

Légy mostantól hű barátom,

Aki segít szépségével,

Példát mutat életével.

Felkészültem, Égbe vágyom.

Repíts, drága tulipánom!

Attila: Útban Isten felé

Ha megrendül hited a bizonytalanban,

Lelkednek sorstársa csak Isten lehet.

A hozzá vezető út ingatag létra,

Akadozva jön még minden üzenet.

Átkozódsz. Sirámod vérig aláz téged,

Éjjeli álmodban ott a rettenet,

Gyöngék a grádicsok és te mégis lépdelsz,

Angyalnak gondolva sok bárányfelleget.

Emberek szólnak, hogy rossz irányba tartasz,

A föld biztosabb, meg meg is szoktad már,

Pátyolgasd csak őket, hisz olyan betegek.

Pont téged vár majd a végtelen határ!

„Takaród végéig nyújtózkodj, barátom!”

„Sült galambot vársz, hogy reggelid legyen?”

„Hiába törekszel, szenvedés az élet!”

„Ha most elveszítlek, megszakad szívem!”

Hangok mint jajszavak, körülfonnak téged,

Hazugság, álorcák, buta lázadás,

Még egy grádics, még egy, és átlátsz már rajtuk,

Nem egyebek csak, mint tűnő látomás.

És te szólsz hozzájuk: „Kövessetek, gyertek,”

Idefent kék az ég, derül a határ!”

„Vesztedbe rohansz, te”, szól sok gyáva féreg,

„Mikor ölelhetlek két karomba már?”

Szelíd szó, erőtől sugárzó, s mily édes!

Benned szól? Kívüled? Oly lényegtelen.

Egy csak, mi fontos: hogy TE érkeztél meg,

Áttörve sirámon s félelmeken.

EGY vagy a Mindennel. Bárhová is nézel,

Mindenütt te vagy csak és a szeretet.

Vagyis mit beszélek? Hisz minden én vagyok,

Magamban találtam meg hű Istenemet.

Köszönöm Attilának, hogy eljutottam ide.

Köszönöm az Ő minden segítségét.

Zsuzsi